Az érdekképviselet a legmagasabb fórum, a jogalkotás szintjén érvényesül (-het), legalábbis az eredmény itt látszik. A jogalkotót viszont sem a jogalkotás rendje, sem az egyesülési törvény nem kötelezi, hogy az érintett (egyesület) véleményét hivatalosan kikérje a jogalkotás folyamatában. Tehát nagyon nehéz és időigényes befolyásolni ezeket a folyamatokat, illetve szervezeteket. Ezért nagyon fontos, hogy a vadásztársaságok megyei szövetségekbe , a szövetségek pedig országos szervezetbe, az  OMVV-be tömörültek, hiszen országos szinten csak így tudják érdekeiket képviselni. Fontos továbbá, hogy minden szinten élő kapcsolatot tartsanak fenn a különböző hatóságokkal és a  szükséges szervezetekkel.

Már 1880-ban hivatalosan a földművelési minisztérium szintjén is napirendre került a vadászat helyzetének értékelése, felvetődött az összefogás kérdése.  Megalakult 1881. május 20-án az ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZATI VÉDEGYLET, elnökévé Nádasdy Ferencet választották. Az OMVV-nek közvetlenül vadászok voltak a tagjai, megyei tagszervezeteiről nem tudunk. Működését a II. világháború törte meg.

Az 1872-ben született első korszerű vadászati törvény, amelyet az 1883. évi XX. tvc. módosított – amely kimondta, hogy a vadászati jog az ingatlan tulajdon elválaszthatatlan része – 74 évig volt érvényben. 1945-ben megjelent a 4640. számú miniszterelnöki rendelet, amely a nagybirtokokat megszüntette és kimondta, hogy a vadászati jog az ország egész területén a magyar államot illeti meg és a vadászatot ezentúl csak a vadásztársaság tagjaként lehet gyakorolni. 1946-ban a vadásztársaság számára központilag alapszabálymintát adtak ki. Lényegében erre az időre esik a MAGYAR VADÁSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK megalakulása és működésének megkezdése is. Az érdemi munka megkezdésére csak 1947-ben került sor. A MAVOSZ a magyar vadászok érdekképviseleti szerveként jött létre és társadalmi alapokon működött, első elnöke Ékes István volt, majd őt követte hét elnök Vallus Pállal bezárólag, aki 1965-90-ig volt a MAVOSZ elnöke.

Az érdekképviseleti szervezet főbb jellemzői voltak:
- irányítása, felügyelete kettős volt, azt a belügyminiszter és a földművelésügyi miniszter együttesen gyakorolta,
- kötelező volt a tagság a vadásztársaság, a vadász, a vadőr és az állami területek vadászati feladatokat ellátó dolgozóinak is,
- a tisztségviselők választásánál jellemző volt a magas állami és pártfunkciókat viselők választása, illetve delegálása, a vezetők partnersége az állami és pártirányítással.
- a szakmaiságra és a szervezeti megerősödésre törekvés bizonyíthatóan nőtt, ez kihatott az ismeretterjesztés, az oktatás és a vadgazdálkodás korszerűsítésre és érdekének (központi) védelmére.

A MAVOSZ már működése kezdetén kialakította megyei szintű struktúráját, amely minden megyében az országos szervezeti rendszernek megfelelően épült fel, egészen a vadásztársaságok szervezeti struktúrájáig.
Így működött az érdekvédelem, a vadásztársaságok is megyénkben a MAVOSZ Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottságának irányításával.

Az IB tagjai közül kiemelkedő szerepe volt a mindenkori titkár- megyei fővadásznak. Ő irányította a szakapparátust, elsődlegesen szakmai kapcsolatot tartott a megyei vadászati felügyelővel, a rendőrséggel és a vadásztársaságokkal. A felügyelőséggel együtt szervezte a szakmai továbbképzéseket, tanfolyamokat, segítették és ellenőrizték a

vadásztársaságok vadgazdálkodásának tervezését, és ellenőrizték más szervekkel azok működésének törvényességét.
Ebben az időben a megye vadásztársaságai „vadgazdálkodási alapot” hoztak létre, amelyet az IB pályázatok alapján működtetett és osztott el.

Az 1989-90-es években kezdődő társadalmi-politikai változások megkövetelték, hogy a MAVOSZ és a megyei szervezetei is a 1989. évi II. törvény-az egyesülési jogról-szellemének megfelelően megszűnjenek és újjáalakuljanak. A megújulás elsősorban a helyi érdekképviseletek (vadásztársaságok) önállóságának megteremtésében (helyesen központi segítséggel Nimródban Alapszabályminta) és megerősödésében nyilvánult meg.
Kialakultak az új önálló jogi személyiséggel rendelkező megyei érdekvédelmi szervezetek.
A megszűnt megyei IB néhány volt tagjának segítségével élen jártunk ebben és 1990. június 21-én – az alapszabály elfogadásával – megalakult a BKKM-I VADÁSZTÁRSASÁGOK ÉS VADGAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE (későbbiekben: Megyei Vadászszövetség).
A megyei érdekvédelmi szervezetek demokratikus úton – alulról építkezve – 1990. szeptember 7-én létrehozták országos hatáskörű szervezetünket, az Országos Magyar Vadászati Védegyletet (későbbiekben: OMVV), amely az 1881-ben létrehozott védegylet jogutódjának tekintette magát.

[Forrás: Millenniumi Vadászati Almanach, Bács-Kiskun megye 2001.]