Néhány gondolat a kaszálásról

 

Május közepétől, mikor a lucernákat, utak szélét kaszálják a gazdák, a mező vadjai és madarai éppen a szaporulatukkal vannak elfoglalva. A fürjek, pacsirták, fácánok, foglyok a fészkeiken ülnek vagy éppen a fiókáikat, csibéiket vezetik a fűben, lucernásokban összeszedve nagy mennyiségű rovart és lárváikat. A mezei nyúlfik, őzgidák szintén a dús növényzetű lucernásokban találnak menedéket és bőséges táplálékot.

Az apróvad fajok (fácán, fogoly, mezei nyúl) általában a lucernások, kalászosok, kaszálók szegélyének 10-15 széles sávját használják intenzíven. Tehát itt találhatók a fészkek jelentős része és a szaporulat is.

Májusban – júniusban a fészken ülő madarak csak nehezen hagyják el a fészküket, nagyon közelre bevárják az embert és a gépeket. Az őz sokszor csak elfekteti a gidáját. A nyúlfik kis területen élik az életüket, és csak nehezen hagyják el azt.

A mai modern, nagy munkasebességű és munkaszélességű kaszáló gépek elől a menekülésre esélye sincs a lucernásban, kaszálón élő vadfajok szaporulatának, fészken ülő madaraknak.

A jelenlegi kaszálási gyakorlat a tábla szegélyén kezdi a kaszálást körbejárva, ezzel a vadat a tábla közepe felé szorítva, ahol nagy részük esik a kések áldozatául. Mint említettem a szegélyekben találhatók a fészkek nagy része, amit az elején levágnak.

Ha azonban ún. kiszorító kaszálást végzünk, azaz a tábla közepéről haladunk kifelé, úgy a vadnak van ideje takarásban kimenekülni a szomszédos kultúrába. A fenti módszer nem kerül több munkaidőbe és több üzemanyagba.

Valamikor rendelet írta elő a vadriasztó lánc használatát. Ma csak a Túzok – programban résztvevők, természetvédelmi területen gazdálkodók számára kötelező.

A lényege, hogy a traktor elejére – pl. pótsúlyok – rögzítünk egy a kasza munkaszélességénél hosszabb fém rudat, amire 5-8cm távolságban talajig érő fémláncokat rögzítünk. A láncok szerepe, hogy a kasza előtt végigfésülik a növényzetet és felkelti a fészkén ülő madarakat, elriasztja a kasza útjába kerülő nyulat, őzgidát. A lánc nem tesz kárt a növényekben!

A tarló magasságának kismértékű emelésével a gazda nem szenved kárt, de a fészekmélyedésben lapuló madarak felett elhalad a kasza.

Az éjszakai kaszálások mellőzésével szintén sok apróvadat és madarat lehetne megmenteni úgy, hogy ez a gazdáknak nem kerülne pénzébe.

A mezők, szántók madár és vadvilága egyre szegényedik, köszönhetően az élőhelyek megszűnésének, a gépesítésnek, agrokémiának és annak, hogy már csak kevesen ismerik a mező apró és nagyobb élőlényeit, amelyek nélkül üres és élettelen lenne a határ.

Rajtunk gazdálkodókon, vadászokon, természetvédőkön múlik, hogy mit őrzünk meg az utódaink számára abból, amit dédapáink még szerettek és óvtak.

Láncos vadriasztó

  Farkas Tibor vadgazda mérnök OMVK

A szerző véleményével messzemenőkig egyetértek és kezdeményezését, javaslatait a gazdák figyelmébe ajánlom, egyben kérem őket, hogy az ügyet tevőleg is támogassák.

                                                                                                 Köszönettel:

                                                                                                                                    Dr. Szigethy Béla

                                                                                                                     Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara

                                                                                                                                      Elnökségi tagja