A földtulajdonosi gyűlés összehívásának és megtartásának szabályai 2016

Ismeretes, hogy a 2015. évi CLXXXIII. tv-el került módosításra az 1996. évi LV. tv., míg a Vhr.-t a 14/2016.(III.2.) FM. r. módosította.

A módosított Vtv-ből ismertek a határidők, amelyek közül a földtulajdonosi gyűlés összehívására vonatkozó fő szabály az, hogy miután a vadászati hatóság a vadászterület határára vonatkozó határozatát közzéteszi, és az jogerőre emelkedik, ezt követően hívható össze hirdetménnyel a megállapított vadászterület tulajdonosi közösségének első gyűlése, amelyet a földtulajdonosok 1/5-e kezdeményezhet.

Ismeretes az is, hogy a vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati joggal rendelkező közösséget (a továbbiakban: tulajdonosi közösség) alkotnak. 

Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok a Vtv. 12.§ (1) bekezdés alapján:

a) a képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

b) a vadászterület határának a Vtv. 20. § (1) bekezdése szerinti megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről, illetve

c) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről

a tulajdonukban álló földterület – ideértve a medret is – aránya szerint számított szavazattöbbséggel határoznak.

 A tulajdonosi gyűlés iratait a tulajdonosi közösség képviselője legalább öt évig megőrzi.

A tulajdonosi közösség a földtulajdonosi gyűlésen köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő javadalmazásának és elszámolási kötelezettségének, valamint a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A tulajdonosi közösség működési szabályzatának kötelező minimális adattartalmát a Vhr. 2. számú melléklet tartalmazza.

Megválasztását követően a tulajdonosi közösség képviselője a Vhr. 1. számú mellékletében meghatározott adattartalmú és a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be a vadászati hatósághoz. A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjét az 1. számú melléklet A. pontja szerinti adattartalommal veszi nyilvántartásba.

A nyilvántartásba vételi kérelemhez mellékelni kell:

a) a Vtv. 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakról hozott határozatok másolati példányát, valamint

b) a Vtv. 12. § (12) bekezdésében meghatározott és a Vhr-ben megállapított szabályok alapján elkészített, a tulajdonosi közösség működésére vonatkozó szabályzat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt példányát.

A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjének nyilvántartásba vétel iránti kérelmét akkor utasítja el, ha

  1. a Vtv. 14. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény

aa) nem felelt meg a Vtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, ab) kifüggesztése nem a Vtv. 14. § (1) és (2) bekezdésében előírtak szerint történt, ac) nem tartalmazta, hogy a tulajdonosi gyűlés összehívását a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított legalább egyötöde kezdeményezte, vagy

b) a képviselő személyével szemben a Vtv. 12. § (5) vagy (7) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn.

Társult vadászati jog esetén a Vtv. 12. § (1) bekezdése szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított egyötöde kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és minden érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján és a helyben szokásos módon a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelyet a gyűlést megelőző napig kell kifüggesztve tartani. A hirdetmény – tájékoztató jelleggel – a települési önkormányzat hivatalos lapjában – ennek hiányában a helyi lapban –, elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető.

A hirdetmény hirdetőtáblán történő kifüggesztésének minden érintett település önkormányzatánál azonos napon, azonos tartalommal kell megtörténnie.

A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a tulajdonosi közösség gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait,

– a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá

– a vadászterület térképi megjelölését.

A tulajdonosi közösségi gyűlést csak a vadászterület fekvése szerinti vadgazdálkodási tájegységen belül lehet megtartani.

Fontos szabály, hogy hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be.

Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a tulajdonosi közösség gyűlését szabályszerűen hívták össze.

A határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonosok, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozatot annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadhatják.

A földtulajdonosi gyűlés általában a regisztrációval kezdődik.

A földtulajdonosi gyűlésen a földtulajdonos vagy személyesen vesz részt, vagy meghatalmazással képviselteti magát.

Mivel a jegyző képviseleti joga megszűnt, ezért kizárólag a földtulajdonos vagy meghatalmazottja jogosult eljárni a földtulajdonosi gyűlésen.

A meghatalmazás a Vhr. 9. § (3) bekezdésében meghatározott, a tulajdonjog igazolására elfogadható dokumentumok valamelyikével együtt érvényes.

Állami tulajdonú földterület esetén a vadászati joggal kapcsolatos eljárásokban meghatalmazásnak minősül a vagyonkezelési szerződésbe foglalt, vadászati joggal összefüggő képviseletre vonatkozó meghatalmazás, amely a meghatalmazott által bemutatott, a képviselettel érintett állami földterületek listájával együtt érvényes.

Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, érvényes jognyilatkozatot csak egy személy tehet. A tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak.

Ha a tulajdonosi gyűlés összehívása, illetve a határozathozatal alkalmával a föld tulajdonosa nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Polgári Törvénykönyv képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő és a Vhr. 15. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kiállított írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat.

A vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:

a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;

b) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát;

c) az ingatlanügyi hatóság által papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv kivonatot;

d) az ingatlanügyi hatóság által papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott, a tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a földrészletek helyrajzi számait, valamint azok területét hektárban tartalmazó összesítőt;

e) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes hálózaton történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles másolat helyszíni bemutatását.

A tulajdonosi közösség tagjának tulajdonában álló föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a a felsorolt okiratok valamelyikével igazolva be nem jelentették.

A regisztráció után a földtulajdonosi gyűlés levezetője megállapítja a határozatképességet és a szavazati arányt, településenkénti bontásban az alábbiak szerint:

A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti szavazati arány megállapításához a vadászterület tulajdonosi közössége jegyzőkönyvbe foglalja, hogy

a) tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként ki, mekkora területtel vesz részt a tulajdonosi gyűlésen,

b) a kialakított vadászterület egészéhez viszonyítottan a tulajdonosi gyűlésen megjelent tulajdonosok vagy meghatalmazott képviselőik milyen arányt képviselnek, valamint

c) a képviseleti jogosultságot megalapozó meghatalmazás érvényes-e.

Ha ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra, és azok érvényességét a fentiekben előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni, az adott földterületre vonatkozó összes meghatalmazást érvénytelennek kell tekinteni.

A földtulajdonosi gyűlés a regisztráció, a jelenlét, a szavazati arány megállapítása után a hirdetményben közzétett napirendi pontok alapján folytatja munkáját. A napirendi pontokban kell határozatot hozni, a határozatokat sorszámmal ellátva, „igen, nem, tartózkodik” szavazat és az ehhez tartozó szavazati arány megjelölésével kell jegyzőkönyvbe foglalni, a jegyzőkönyvet a levezető elnöknek és a hitelesítőknek alá kell írnia. A napirend végeztével a levezető elnök a földtulajdonosi gyűlést berekeszti és az ismertetett szabályok szerint a megválasztott földtulajdonosi képviselő köteles a továbbiakban eljárni.

Dr. Mészáros Attila

ügyvéd

Kategória: Hírek, aktualitások | A közvetlen link.