1. Társasági adó

A vadásztársaságok (mint egyesületek) a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem; azonban részükre a törvény sajátos szabályokat tartalmaz.

Az egyesületek általános adóalanyiságuk alapján társasági adó fizetésére kötelezettek, nem kell azonban év közben társasági adóelőleget megállapítaniuk, fizetniük, bevallaniuk [Tao. tv. 26.§ (11) bekezdés]. Az éves társasági adót azonban be kell vallaniuk, a tárgyévet követő év május 31-ig [Art. 1. sz. melléklet B) 2. alpont]. A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 25-éig ún. bevallást helyettesítő nyomtatványon (a ’01-es bevalláson) tehet nyilatkozatot többek között az egyesület, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el [Art. 31.§ (5) bekezdés].

Fő szabályként az egyesület adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a törvényben meghatározott speciális növelő, illetve csökkentő tételekkel [Tao. tv. 9.§]. Lényeges, hogy az adózás előtti eredményt kizárólag a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó tételekkel kell módosítani úgy, hogy a vállalkozási tevékenységgel közvetlen összefüggésben álló tételeket maradéktalanul, a vállalkozási tevékenységhez közvetve kapcsolódó tételeket a vállalkozási tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számított értékben kell figyelembe venni.

A társasági adó általános mértéke a pozitív adóalap 19 %-a [Tao. tv. 19.§]; illetve az adózó választhatja a sávos adózást, amely alapján az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részéig az adó mértéke 10%, amennyiben az adózó megfelel a törvényben meghatározott – igen szigorú – feltételeknek. Ezek közül a legfontosabb, hogy az így „megnyert” adóösszeghez 4 adóéven belüli felhasználási kötöttség tartozik, amely beruházás, foglalkoztatás-bővítés, hitel-törlesztés formájában teljesíthető, és amelynek nem teljesítése esetén az adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni [Tao tv. 19.§ (3)-(7) bekezdései].

A vadásztársaság alapszabálya a szervezet céljaként a vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi tevékenységet (erdőfelügyelet, vadak etetése, tagok sportvadászata, bérvadászat stb.) megjelölheti. A felsorolt tevékenységek jellegük szerint költségeket eredményeznek.
A vadászati jog haszonbérletéről szóló szerződésben a vadásztársaság vállalja, hogy a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelően szinten tartja. A vadállomány szinten tartása a vadállomány mennyiségi szabályozásával kapcsolatos tevékenység, azaz vadgazdálkodás. Mivel a vadgazdálkodást a vadásztársaság alapszabálya a társaság céljaként jelöli meg, ezért az ahhoz kapcsolódó bevételek és költségek (ráfordítások) cél szerinti tevékenységnek minősülnek.
Ezen minősítés szempontból sajátos helyet foglal el a vadásztársaságok tevékenysége között az idegen vadászok „meghívása” (bérvadászat, vendégvadászat). Egyfelől a bérvadászat jelentheti azt is, hogy a vadásztársaság vadászt fogad a vadgazdálkodási tervben meghatározott számú vad kilövésére (erre jellemzően akkor kerül sor, ha a társaság tagjai maguk ezt a kötelezettségüket nem tudják ellátni), ekkor a vadásznak fizetett díj a cél szerinti tevékenység költsége, mivel a vadgazdálkodásnak része a vadállomány szabályozása is. A bérvadászat jellemző formája azonban az, ha a vadásztársaság külső vadásszal a vadászterületen való sportvadászatra szerződést köt, aminek fejében a vadász a vadásztársaságnak díjat fizet.

Amennyiben az ilyen bérvadászatok során elejtett vadmennyiség a vadgazdálkodási tervvel összhangban van, akkor az így szerzett bevétel a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1. pontja alapján cél szerinti bevétel és nem része a vadásztársaság vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmének.

A fentiekkel ellentétes a vadhús – akár bérvadásznak, akár más személynek történő – értékesítéséből származó bevétel megítélése. A vadhús a vadgazdálkodási tevékenység sajátos végeredménye. A vadak az állam tulajdonában vannak és az elejtéssel, elfogással a vadászatra jogosult tulajdonába kerülnek. Amennyiben az elejtett vadat a vadásztársaság értékesíti, a bevétel vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mivel az ilyen értékesítésre nem vonatkozik a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 2. pontja szerinti mentesség, a vadhús ugyanis nem a cél szerinti tevékenységet szolgáló készletnek minősül, hanem az ilyen tevékenység eredménye, melynek hasznosításáról a vadásztársaság dönt és ennek egyik lehetséges módja az értékesítés.

2. Általános forgalmi adó

A vadásztársaságok gazdasági tevékenységük okán ugyancsak az általános forgalmi adó alanyaivá válhatnak. Gazdasági tevékenység az Áfa tv. értelmében termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás formájában végezhető. Az alkalmazandó áfa-mérték a törvény 82.§-a szerinti adómérték, kivéve a 85-86.§-okban (taxatíve) felsorolt termékértékesítések és szolgáltatások esetét, melyek mentesek az adó alól.

A vadásztársaságok által teljesített jellemző ügylettípusok a (sport)vadászati szolgáltatás különböző formái (bérkilövés, bérvadászat, vendégvadászat), és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (gépkocsi-bérbeadás, szállásadás, vendégfogadás) és termékértékesítések (vadhús/trófea értékesítés).

Elsőként rögzíteni kell, hogy az Áfa-törvény különbséget tesz az egyesületnek a tagjai felé, és külső személyek felé történő szolgáltatásai között.

A tagok felé nyújtott szolgáltatások és termékértékesítések ugyanis az Áfa tv. 85.§ (1) bekezdésének l) pontja értelmében mentesek az adó alól, amennyiben azok kizárólagos vagyoni fedezete a tagdíj és más kötelező tagi befizetések, a kapott támogatások, adományok, valamint az egyesület tevékenységének bevételei. A tag részére nyújtott szolgáltatásnak tehát mintegy átalánydíjas ellenértéke a tagdíj; arról, mint az Áfa tv. értelmében („tárgyi”) adómentes szolgáltatásról számlát sem kötelező adni, a pénz átvételét azonban egyéb (számviteli) bizonylattal kell igazolni (pl. bevételi pénztárbizonylat) [Áfa tv. 165.§ (1) bekezdés a) pont].

A tagokat megillető szolgáltatások között kell megemlíteni a tagdíj összegét meg nem haladó mértékű vadászrész megváltást (kompetencia), amely az általános forgalmi adóban olyan termékértékesítésnek minősül, melyet a vadásztársaság, mint nyereségszerzésre nem törekvő szervezet teljesít tagjai számára, így a törvény rendelkezése értelmében afá-fizetési kötelezettség nem terheli.

A vadásztársaság a tagjain kívüli személy, szervezet részére biztosított sportvadászati lehetőség (SZJ 92.62.13.0 – Máshova nem sorolt, egyéb sportszolgáltatás) biztosítása az Áfa tv-nek egy másik rendelkezése, a 85.§ (1) bekezdésének m) pontja alapján mentes az adó alól.

A tagot megillető vadászrésszel ellentétben azonban a trófea, illetve a vadhús értékesítése a vendégvadász részére adóköteles termékértékesítés, amely az általános adómértékkel (25%) adózik.
Az esetleges ingó (jármű, eszközök) bérbeadása, a kereskedelmi jellegű szálláshely-szolgáltatás és annak járulékos szolgáltatásai áfakötelesek, az adó mértéke az előbbi esetében 25%, szállásadás esetén 18%.
Az alanyi adómentességet – a fent részletezett feltételekkel – a vadásztársaságok is választhatják. A bevallás-gyakoriság tekintetében az áfa-körös vadásztársaságokra is a földtulajdonosok vadászati közösségénél elmondottak irányadók.

A földtulajdonosok vadászati közössége, és a vadásztársaságok ügyleteik bizonylatolására a rájuk vonatkozó szabályok szerint kötelesek (azaz az Szja tv. illetőleg a számviteli törvény szerinti adattartalmú bizonylat kiállítására kötelesek), ezen belül az általános forgalmi adó-köteles ügyletekről (ide nem értve a „tárgyi” adómentes ügyleteket) az Áfa tv. szerinti adattartalmú bizonylatot (számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát) kell kibocsátani.

Forrás: APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága

www.apeh.hu

A PK.60.170/1990/2. számon BKKM-i Bíróságon bejegyzett Alapszabály módosításának egységes szerkezetbe foglalt szövege

Elnökség  tagjai:                Dr. Beke József

                                                Kolozsvári János

                                                Paor József

                                                Polyák Imre

                                                Rozsi József

                                                Dr. Szigethy Béla

Ellenőrző Bizottság:

Elnök:                                   Dr. Horváth György

Tagok:                                   Forgó Ferenc

                                                 Kovács Zoltán

Országos küldöttek:          Dr.Mészáros Attila

                                                  Dr. Szigethy Béla

Ügyvezető fővadász:       Dr. Szigethy Béla

A vadászszövetség tisztségviselői a munkájukat tiszteletdíj és költségtérítés nélkül végzik.

Már 1880-ban hivatalosan a földművelési minisztérium szintjén is napirendre került a vadászat helyzetének értékelése, felvetődött az összefogás kérdése.  Megalakult 1881. május 20-án az ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZATI VÉDEGYLET, elnökévé Nádasdy Ferencet választották. Az OMVV-nek közvetlenül vadászok voltak a tagjai, megyei tagszervezeteiről nem tudunk. Működését a II. világháború törte meg.

Az 1872-ben született első korszerű vadászati törvény, amelyet az 1883. évi XX. tvc. módosított – amely kimondta, hogy a vadászati jog az ingatlan tulajdon elválaszthatatlan része – 74 évig volt érvényben. 1945-ben megjelent a 4640. számú miniszterelnöki rendelet, amely a nagybirtokokat megszüntette és kimondta, hogy a vadászati jog az ország egész területén a magyar államot illeti meg és a vadászatot ezentúl csak a vadásztársaság tagjaként lehet gyakorolni. 1946-ban a vadásztársaság számára központilag alapszabálymintát adtak ki. Lényegében erre az időre esik a MAGYAR VADÁSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK megalakulása és működésének megkezdése is. Az érdemi munka megkezdésére csak 1947-ben került sor. A MAVOSZ a magyar vadászok érdekképviseleti szerveként jött létre és társadalmi alapokon működött, első elnöke Ékes István volt, majd őt követte hét elnök Vallus Pállal bezárólag, aki 1965-90-ig volt a MAVOSZ elnöke.

Az érdekképviseleti szervezet főbb jellemzői voltak:
- irányítása, felügyelete kettős volt, azt a belügyminiszter és a földművelésügyi miniszter együttesen gyakorolta,
- kötelező volt a tagság a vadásztársaság, a vadász, a vadőr és az állami területek vadászati feladatokat ellátó dolgozóinak is,
- a tisztségviselők választásánál jellemző volt a magas állami és pártfunkciókat viselők választása, illetve delegálása, a vezetők partnersége az állami és pártirányítással.
- a szakmaiságra és a szervezeti megerősödésre törekvés bizonyíthatóan nőtt, ez kihatott az ismeretterjesztés, az oktatás és a vadgazdálkodás korszerűsítésre és érdekének (központi) védelmére.

A MAVOSZ már működése kezdetén kialakította megyei szintű struktúráját, amely minden megyében az országos szervezeti rendszernek megfelelően épült fel, egészen a vadásztársaságok szervezeti struktúrájáig.
Így működött az érdekvédelem, a vadásztársaságok is megyénkben a MAVOSZ Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottságának irányításával.

Az IB tagjai közül kiemelkedő szerepe volt a mindenkori titkár- megyei fővadásznak. Ő irányította a szakapparátust, elsődlegesen szakmai kapcsolatot tartott a megyei vadászati felügyelővel, a rendőrséggel és a vadásztársaságokkal. A felügyelőséggel együtt szervezte a szakmai továbbképzéseket, tanfolyamokat, segítették és ellenőrizték a

vadásztársaságok vadgazdálkodásának tervezését, és ellenőrizték más szervekkel azok működésének törvényességét.
Ebben az időben a megye vadásztársaságai „vadgazdálkodási alapot” hoztak létre, amelyet az IB pályázatok alapján működtetett és osztott el.

Az 1989-90-es években kezdődő társadalmi-politikai változások megkövetelték, hogy a MAVOSZ és a megyei szervezetei is a 1989. évi II. törvény-az egyesülési jogról-szellemének megfelelően megszűnjenek és újjáalakuljanak. A megújulás elsősorban a helyi érdekképviseletek (vadásztársaságok) önállóságának megteremtésében (helyesen központi segítséggel Nimródban Alapszabályminta) és megerősödésében nyilvánult meg.
Kialakultak az új önálló jogi személyiséggel rendelkező megyei érdekvédelmi szervezetek.
A megszűnt megyei IB néhány volt tagjának segítségével élen jártunk ebben és 1990. június 21-én – az alapszabály elfogadásával – megalakult a BKKM-I VADÁSZTÁRSASÁGOK ÉS VADGAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE (későbbiekben: Megyei Vadászszövetség).
A megyei érdekvédelmi szervezetek demokratikus úton – alulról építkezve – 1990. szeptember 7-én létrehozták országos hatáskörű szervezetünket, az Országos Magyar Vadászati Védegyletet (későbbiekben: OMVV), amely az 1881-ben létrehozott védegylet jogutódjának tekintette magát.

[Forrás: Millenniumi Vadászati Almanach, Bács-Kiskun megye 2001.]

Baranya megyei Vadásztársaságok Szövetsége
7626 Pécs, Felsovámház u. 44.
Tel: 06 72 332 354

Bács-Kiskun megyei Vadászszövetség
6000 Kecskemét, Árpád krt. 2. Pf. 158.
Tel: 06 76 418 800

Békés megyei Vadászszövetség
5600 Békéscsaba, Bajza u. 11.
06 66 321 234

Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-Magyarországi Területi Szövetsége
3526 Miskolc, Tas u. 18.
Tel: 06 46 504 125

Csongrád megyei. Vadászszövetség
6721 Szeged, Római krt. 18/b. (6701 Szeged, Pf. 532)
Tel: 06 62 420 362

Fejér megyei Vadászok és Vadgazdálkodók Szövetsége
8000 Székesfehérvár, Jancsár u.7.
Tel: 06 22 327 933

Kisalföldi Vadászszövetség
9023 Gyor, Zechmeister u.9.
Tel: 06 96 311 512

Hajdú-Bihar megyei Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége
4026 Debrecen, Péterfia u. 4.
Tel: 06 52 417 447

Heves megyei Vadászok és Vadgazdálkodók Szövetsége
3300 Eger, Hibay K.u. 12.
06 36 517 123

Komárom-Esztergom megyei Vadásztársaságok és Vadgazdálkodók Szövetsége
2890 Tata, Tópart u.8/c.
Tel: 06 34 384 063

Nógrád megyei Vadászszövetség
3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Pf. 234.
Tel: 06 32 314 929

Vadászok és Természetvédok Közép-Magyarországi Szövetsége
1051 Bp. Nádor u. 34.
Tel: 06 1 3119 608

Somogy megyei Vadászok Szövetsége
7400 Kaposvár, Zárda u. 18
Tel: 06 82 526 288

Vadászok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szövetsége
4400 Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7/b.
Tel: 06 42 311m 246/fax

Jász-Nagykun-Szolnok megyei Vadászszövetség
5000 Szolnok, Petofi u. 13.
Tel: 06 56 514 180

Tolna megyei Vadászszövetség
7100 Szekszárd, Tormay Béla u.18.
Tel: 06 74 512 224

Veszprém megyei Vadász Szövetség
8200 Veszprém, Dózsa út 32.

Zala megyei Vadásztársaságok és Vadgazdálkodók Szövetsége
8900 Zalaegerszeg, Petõfi u.39.
Tel: 06 92 312 552

Sopron Tájegységi Szövetség
9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4.
Tel:06 99 311 103

Felsõtiszavidéki Vadgazdák Szövetsége
4405 Nyíregyháza, Debreceni út 138.

Rábaközi Vadászszövetség
9322 Rábatamási, Szabadság út 87
Tel: 06 96 282 342

Például közösen hoznának létre vadgazdálkodási alapítványt a vadászati és vadgazdálkodási feladatok támogatására. Megkülönböztetett figyelemmel akar foglalkozni a kamara a hivatásos vadászok helyzetével, problémáival ezért már létre is hozták a hivatásosok szakmai bizottságát-tájékoztatta a vadászkamarai küldötteket a napokban a megyei területi szervezet októberben megválasztott új elnöke.

Dr. Mészáros Attila kitért arra is, hogy jóval aktívabban akarnak részt venni a közéletben, a vadászatot polgári értékrendhez tartozónak akarják elismertetni. Ennek érdekében a vadászati szakmai rendezvényeken túl, tovább színesítik a megyei vadásznap programjait.
Elhangzott: az új vezetőség egyszerűsíteni akarja a kamarai munkaszervezetet, az eddigiekhez képest jobban kívánja támogatnia vadászatot, illetve a vadászati rendezvényeket. Az októberi tisztújításon is nyílvánvaló volt, hogy a küldötteknek is tetszenek ezek az elképzelések, mert a tisztségekre azokat választották meg, akik hangoztatták a kamara érdekérvényesítő tevékenységének erősítését a megyei vadásztársadalom javára.

A küldöttek utóbbi találkozóján megtették ez irányba az első lépés: aláírta a vezetőség a sokat hangoztatott együttműködésről a szerződést a megyei vadászszövetséggel és a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatallal.

civilnaplo.hu/BAON